A mesterséges intelligencián gondolkodni nem sokban más, mint Isten kutatása
Kádár Kata utolsó frissítés: 17:19 GMT +2, 2019. október 16.Magyarország nemzeti mesterséges intelligencia stratégiáiról kérdeztük, de a téma technológiai és filozófiai oldalát is körbejártuk a szakértővel.
A szeptember végén szervezett Digitális Székelyföld konferencián, amelyen Barabási Albert–László volt az egyik kiemelt előadó, nagy hangsúlyt fektetettek a mesterséges intelligencia kérdéskörére is. Többek között olyan plenáris előadók szólaltak fel Marosvásárhelyen, akik Magyarország mesterséges intelligencia stratégiáján dolgoznak. Mert már létezik ilyen, és jövő év elején hivatalosan is bejelentik majd a szakértői együttműködéssel megfogalmazott nemzeti stratégiát.
Mielőtt elgondolkodnánk azon, hogy Románia esetében hallottunk-e hasonló törekvésekről, fontos kiemelni, hogy még tavaly év novemberében arról írtak a román lapok, hogy a Távközlési és Informatikai Minisztérium kidolgozza a mesterséges intelligencia román nemzeti stratégiáját, amelynek köszönhetően „Romániára megbecsüléssel fognak tekinteni egész Európa szinten”. Nem sokkal azelőtt, 2018. tavaszán ezzel szemben még arról szóltak a hírek, hogy Románia Ciprussal, Horvátországgal és Görögországgal karöltve nem vett részt az Európai Uniós mesterséges intelligencia együttműködésben. Novemberben a hatóságok azt nyilatkozták, hogy a minisztérium fontos szempontnak tekinti a stratégia kidolgozását, hiszen Európában ez az egyik legforróbb téma. Ez pedig valóban így van, hiszen számos etikai kérdéskörben, az ipari digitalizációban és adatvédelemmel kapcsolatban is számos fejlesztésre, befektetésre van szükség.
Ez persze nem jelenti azt, hogy nem léteznek kutatások, illetve tudományos előrelépések a témával kapcsolatosan. A konferencián például a Babes–Bolyai Tudományegyetem matematika szakán végzett diákok diplomamunkáit is bemutatták az oktatók, amelyek többek között a neurális hálózatok matematikai képleteit mutatták be, avagy léteznek olyan próbálkozások is, hogy mesterséges intelligencia segítségével hogyan generáltak néhány egyszerű vonalból festményeket imitáló alkotásokat.
Néhány IT-s szakembert is kérdeztem a romániai fejlesztésekkel kapcsolatosan, ők pedig azt mondták, hogy sajnos nekik is csupán arról van tudomásuk, amit egy Google-kereséssel meg lehet találni. Mégis kiemelném az UiPath start-up céget, amelyről korábban már írtunk, hiszen jelenleg ez Románia legjelentősebb mesterséges intelligenciával foglalkozó cége, amelynek vezérigazgatója egyes vélemények szerint az autómogul Ion Ţiriacot is lenyomta a leggazdagabb románnak járó trónról. Ők olyan bot-szoftvereket fejlesztenek, amelyet olyan óriáscégek alkalmaznak, mint például a Toyota vagy a Walmart.
De kanyarodjunk vissza a magyar Digitális Jólét Programra,
amelynek során létrehozták az úgynevezett Mesterséges Intelligencia Koalíciót. Ennek célja, hogy a programban résztvevő szakértők közösen határozzák meg a mesterséges intelligencia magyarországi fejlesztések irányait és kereteit, egyfajta szakmai fórumot kialakítva a MI-fejlesztők, a piac és az állami intézmények számára. A konferencia előadásain többször is kihangsúlyozták, hogy a Koalíció munkájának fontos hatása van a magyar vállalkozások versenyképességének erősödésében, mivel az MI alapú fejlesztések elterjedésével és széleskörű alkalmazásával jelentős költséghatékonyságot tudnak elérni. Ezen kívül hangsúlyosan támogatják a magyar startupok, valamint kis-és közép vállalkozások részvételét a helyi MI fejlesztésekben, akár nagyvállalati, egyetemi vagy nemzetközi partnerségről legyen szó
Tehát Magyarország optimális forgatókönyv szerint akár éllovas is lehet az Európai Unióban a mesterséges intelligencia fejlesztések terén, ugyanakkor új jogszabályi keretrendszer is kialakulóban van, amit az „állampolgárokra nehezedő globális nyomás elleni védelem” követel meg.
Dr. Gál András, a Digitális Jólét Program szakmai vezetője a konferencián kiemelte: a magyar kormány azután kezdett el a mesterséges intelligencia (MI) stratégián kiemelten gondolkodni, amikor 2014-ben szembesültek az internetadó bevezetése ellen demonstráló tömeg erejével. Ekkor tudatosult bennük igazán, hogy komolyan kell foglalkozni a digitális társadalom témájával. Gál hangsúlyozta továbbá, hogy a programnak határon túli vonatkozásai is lesznek.
Szertics Gergely, aki a Koalíció szakmai vezetőjeként előadóként vett részt a konferencián, kérdéseinkre válaszolva részletesen vázolta, hogy hol tart jelenleg a mesterséges intelligencia, mit vár annak fejlődésétől, és hol van Európa helye a globális versenyben.
Szertics Gergely a konferencián a mesterséges intelligenciát "székelyre fordította" és számos érdekes innovációt mutatott be. Fotót készítette: Berecky Sándor
Magyarországon egy éve működik a helyi szereplők konzultációs platformjaként a Mesterséges Intelligencia Koalíció. Mennyire volt sikeres az eddigi tevékenységük?
- Maga az MI Koalíció azért lehet hatékony, mert nem a kormány határozza meg azt, hogy merre megyünk, hanem lehetőséget adott a párbeszédre a szakértők között. Most már 199 tagszervezet vesz részt a programban és terveink szerint év végére készen leszünk a stratégiával, amelyet jövő év elején fognak hivatalosan is közölnek.
A Koalíció egyik fő célja lefordítani a társadalom nyelvére, hogy a mesterséges intelligencia hogyan segítheti a mindennapokat, és hogy a félelem helyett inkább a lehetőséget lássák benne az emberek. Nehéz feladat?
- A mesterséges intelligencia fogalma nagyon túl van terhelve, számos film, könyv szól róla. Ezeknek részben van igazságlapjuk, mert tanuló gépekről beszélünk. De a tudomány más értelemben használja, hiszen ez a technológia – a közhiedelemmel ellentétben – nem egyenlő a Terminátorral és az apokalipszissel. Persze, mindig vannak áttörések, de szerintem inkább saját magunktól és a saját társadalmi feszültségeinktől kell tartanunk, hiszen előbb pusztítjuk mi ki magunkat, mintsem a mesterséges intelligencia valóban leigázna és átvenné az irányítást.
Emiatt fontos ez a konferencia: a mesterséges intelligencia nemcsak digitalizáció szempontjából fontos, filozófiai értelemben is meg kell vizsgálnunk, hiszen a technológiai innováció sokkal gyorsabban fejlődik, mint a társadalmi innovációk. A riogatások lényege igazából az, hogy a technológiai és társadalmi fejlesztések szempontjából is fenntartsák az emberek állandó érdeklődését.
Valóban alaptalanok ezek a riogatások?
- A Mátrix filmet hozva fel példaként: tegyük fel, hogy az MI irányít bennünket, a robotok intelligensebbek lesznek nálunk. Itt azonban felmerül a kérdés, hogy mi ezt valaha képesek leszünk-e érzékelni. Szerintem a legjobb magyarázat erre, ha egy akváriumban élő hangyát veszünk példának. A hangya vajon felfogja-e azt az intelligenciát, amely készítette a terráriumot? Valószínűleg nem, mert hatalmas különbség van közte és az építő között. A hangya egyszerűen nem érzékeli a különbséget. Tehát, ha az intelligenciát nem abszolút értékként, hanem skálaként értelmezzük, nem tudhatjuk, hogy létezik-e az emberiségnél magasabb intelligencia, amely akkora távolságra van tőlünk, mint az ember a hangyától. Humán szempontból pedig el kell döntenünk, hogy szükség van-e olyan dolgokon gondolkodni, amelyeket nem vagyunk képesek felfogni. Ez az egész nem sokkal másabb, mint Isten kutatása. Hiszünk vagy sem, de feltételezzük, hogy más minőségű hatalomról beszélünk.
Mit tartogathat a jövő?
- Az egyik legizgalmasabb kérdés a jövőt illetően, hogyan leszünk képesek az emberi hardvert továbbfejleszteni. Létezik külön soft és hard manipuláció. Előbbi a génmanipulációkra, azaz új képességű emberekre vonatkozik, az utóbbit pedig úgy kell értelmeznünk, hogyha például levágjuk a végtagjainkat és helyette robot-végtagokat helyezünk, azok sokkal több mindenre lesznek képesek. Elon Musk nagy álma, hogy közvetlenül összekapcsolják az emberi agyat egy géppel, hogy külső memóriaegységen tárolják az "emberi winchestert", amit összekötnének a világhálóval.
Kurzweil fogalmazott meg néhány olyan gondolat-kísérletet, hogy lényegében megoldható az emberi gondolat összeköttetése egy másik hálózattal. Érdekes kérdés, hogyha például az agyunk megsérül, hogyan tudunk beépíteni olyan mesterséges neurális hálót, amely szépen lassan, lépésről-lépésre megtanulná és átvenné az agy funkcióit? Ez elképesztően széles kérdésköröket nyit meg, és igazából ezért szeretek ezzel a tudománnyal foglalkozni. A mesterséges intelligencia lényegében egyenlő a gondolkodás technológiájával.
Tehát létezik számos kutatási erőfeszítés, de ezek a folyamatok drasztikusan sok időbe telnek. Sok ilyen projektet erőfitogtatásnak is tekinthetünk, hiszen tudományos szempontból mindezek nem annyira relevánsak. Sokkal inkább fontosabb felhasználási területek például a gyógyászatban alkalmazott nano-robotok, amelyek megtalálják a rákos sejteket a szervezetben. Kína hatalmasat fejlődött az ilyenszerű technológiában.
Hogy használja a politikai hatalom a mesterséges intelligenciát?
- Az államok elsősorban biztonsági okokból használják. Elképesztően sokat tud segíteni a bűnüldözésben, terror-elhárításban, többek között az arcfelismerő szoftverek segítségével.
Magáról a mesterséges intelligencia által megszerzett befolyásolási képességeikről mi kutatók sem tudunk sokat. Személy szerint azt látom, hogy például Amerika is egyfajta követő üzemmódban áll, hiszen maga az állam sokkal kevesebbet tud az állampolgárairól, mint például a Google vagy a Facebook. Egyfajta egyenlőtlenséget érzékelek, hiszen az adatmennyiségben és elemzési képességben bármely országnál erősebb a Facebook. Ezt a cég is tudja, és láthatunk próbálkozásokat arra vonatkozóan, hogy magukat valamennyire kontrollálják – legalábbis ezt a látszatot keltik –, mert a mesterséges intelligencia piacán az lesz nyerő, akiben a legjobban megbíznak az emberek.
Európában például azért vezették be a GDPR-törvényeket, mert emberközeli a gondolkodás. Amerikában a gazdaság-központúság, a Távol-Keleten pedig a társadalom, a kollektív érdekek köré építenek ki minden koncepciót. Európa tehát szigorú szabályokkal próbál befolyásolni, Kína "társadalmi érdekből" eléggé visszaszorítja az egyéneket, ezáltal a technológia fejlődését, emiatt teljesen más mértékben tud fejleszteni, mint például Amerika. Amerika esetében pedig ez a "szabadság" olyan mellékhatásokkal jár, hogy igen nagy befolyásra tesz szert az, aki ezt az egészet irányítja.
Európa így megfojtja önmagát a globális versenyben?
- Ha a versenyképességet a gyorsasággal tesszük egyenlővé, akkor igen. De ha azt feltételezzük, hogy a jelenlegi helyzet egy tarthatatlan "vadnyugat", akkor előbb-utóbb ez a csapongás valamennyire konszolidálódik, és az egész világ valamilyen szinten ember-központúvá válik. Európa erre tette a tétet, és ha ez beigazolódik, akkor mi leszünk az elsők, akik ezt az egész adatkezelési szituációt jól értelmeztük. Ezek a döntések nem úgy születnek, hogy a saját értékrendjeink komfortjában figyeljük a világ történéseit, hanem sokrétegű érvelés és előretekintés alapján kell cselekednünk.