2024. március 29. péntekAuguszta
EUR = 4.9388 RON
USD = 4.5768 RON
HUF = 1.2889 RON
GDP-növekedés = 5,6%
Átlagbér = 3545 lej (nettó)
Munkanélküliség = 5,2%
BET = 13.026,12(-0,54%)
Infláció = 8,19%
Alapkamat = 2,5%

A PNL megtámadta az alkotmánybíróságon a törlesztések halasztásáról szóló tervezetet

 utolsó frissítés: 07:46 GMT +2, 2020. április 07.

A liberálisok megtámadták az alkotmánybíróságon a cégeknek kedvezményeket biztosító jogszabályt, valamint a hiteltörlesztések elhalasztását lehetővé tevő törvényt, amelyeket döntő házként április 3-án fogadott el a képviselőház.

A törlesztések felfüggesztéséről szóló tervezet szerint bajba jutott magánszemélyek (kényszerszabadságra küldték vagy elveszítette az állását) és jogi személyek is igényelhetik a törlesztés felfüggesztését. Utóbbi esetben az egyik feltétel, hogy márciusban a vállalat bevételete 15%-kal csökkenjen január és február átlagához viszonyítva. Erről a vállalat vezetőjének saját felelősségre kiállított nyilatkozatot kell benyújtania.

A tervezetben az a legnagyobb eltérés a kormány által elfogadott sürgősségi kormányrendelethez viszonyítva, hogy a felfüggesztés ideje alatt esedékes kamatokat a bankok nem tőkésíthetik, és nem számolhatnak fel semmilyen plusz költséget a hitelesek számára. A hitel futamideje a tervezet szerint a törlesztés felfüggesztésének idejével tolódna ki.

A másik megtámadott tervezet, a cégeknek kedvezményeket biztosító jogszabály többek között azt mondja ki, hogy azok a gazdasági társaságok, amelyek a koronavírus-járvány miatt kénytelenek voltak leállítani tevékenységüket, vagy folyó hónapban legalább 15 százalékkal csökkentek bevételeik az elmúlt két hónap átlagához képest, 2020 márciusától számítva három hónapig halaszthatják a munkáltató által visszatartott társadalombiztosítási járulékok befizetését. Az e három hónap alatt esedékes összeg 50%-át az időszak lejárta utáni 12 hónapra felosztva kell befizetniük. A kedvezmény azzal a feltétellel vehető igénybe, hogy a munkáltató vállalja, a törvény életbe lépésétől számított legalább 12 hónapig nem bontja fel a 2020. március 1-jén érvényben volt munkaszerződéseket.

A tervezet előírja még, hogy azok a természetes személyek, akiket közvetett vagy közvetlen módon érintettek a szükségállapot idején hozott hatósági intézkedések, valamint azok a gazdasági társaságok, amelyek kénytelenek voltak leállítani tevékenységüket, vagy folyó hónapban legalább 15 százalékkal csökkentek a bevételeik az elmúlt két hónap átlagához képest, a törvény életbe lépésétől számított három hónapig elhalaszthatják a közüzemi számlák - víz- és csatornázási díj, áram- és gázszolgáltatás, szemételszállítás, telefon-, internet- és kábeltévé-szolgáltatás díja - fizetését.

A Nemzeti Liberális Párt (PNL) szerint a tervezet elfogadási módja megszegi a kétkamarás parlament elvét, mert a képviselőház három olyan bekezdéssel bővítette a tervezetet, amelyeket nem tárgyalt meg a felsőház.

Az alkotmánybírósági óvásban a liberálisok kifejtik: a parlament nem tett eleget annak az alkotmányos kötelezettségének, hogy a tervezetet láttamoztassa a Szociális Gazdasági Tanáccsal (CES).

Rámutatnak: a társadalombiztosítási járulékok befizetésének halasztása jelentős mértékben érinti az állam bevételeit, és így a 2020-as költségvetést is, a tervezet kezdeményezői pedig nem jelölték meg azt a forrást, amelyből ezt a kiesést fedezni lehetne.

A liberálisok szerint egyik ház vezetősége sem kért véleményezést a kormánytól az intézkedés költségvetésre gyakorolt hatásáról, és ennek mértékét a tervezetben sem becsülik meg.

A liberálisok kifejtik: a törvénytervezetet két nappal az után nyújtották be a parlamentbe, hogy a kormány már elfogadott egy részben hasonló sürgősségi kormányrendeletet, így - amennyiben életbe lép - a cégek társadalombiztosítási járulék fizetési kötelezettségét két, egyidőben érvényben lévő jogszabály fogja szabályozni.

A parlament nem tartotta tiszteletben az intézmények közötti lojális együttműködés elvét sem - véli a PNL.

A liberálisok szerint ugyanakkor sérül az az elv is, amely szerint a jogszabályok csak a jövőt illetően bírnak hatással, amennyiben az április 3-án elfogadott jogszabály március 1-jétől lépne érvénybe.

Meglátásuk szerint a törvénytervezet helyenként homályos megfogalmazásokat tartalmaz, és diszkriminatív módon kizár egyes adófizetőket a kedvezményekből.

Ciolacu: a PNL ebben az időszakban is csak politizál

A Szociáldemokrata Párt (PSD) ügyvivő elnöke, Marcel Ciolacu szerint a pártja által kezdeményezett és parlament által elfogadott szociális és gazdasági intézkedések alkotmánybírósági megtámadása súlyos csapást mér a romániai lakosságra és a hazai cégekre, amelyek pedig valós támogatást reméltek az államtól.

"A Nemzeti Liberális Párt ma a politikai érettségből vizsgázik. Orban úr, az, hogy megtámadták az alkotmánybíróságon a PSD által kezdeményezett szociális és gazdasági intézkedéseket, amelyeket minden politikai párt megszavazott a liberálisokon kívül, nem a PSD-re mér csapást, hanem a románokra és a román cégekre, akik most valós támaszra számítottak az állam részéről. Látom, folyton Olaszországgal és Spanyolországgal hasonlítják össze magukat! Akkor vegyék figyelembe azokat a szociális és gazdasági védelmi intézkedéseket is, amelyeket ők hoztak meg. Ugyanazokról az intézkedésekről van szó: a hiteltörlesztések, közüzemi számlák fizetésének halasztásáról, a cégeket segítő adókedvezményekről és a kényszerszabadságokról" - írta Ciolacu hétfőn a közösségi oldalra.

Hozzátette, a PNL az egyetlen párt, amely még most is politizál, holott az összes többi politikai alakulat megértette, hogy a jelenlegi helyzetben Románia érdekében az erők egyesítésére van szükség. (agerpres, hírszerk.)

válságkoronavírus
Ha tetszett a cikk, lájkold a Pénzcsinálókat!

lokális