Alkotmányellenes a törlesztési moratóriumra vonatkozó, parlamentben elfogadott tervezet
utolsó frissítés: 19:23 GMT +2, 2020. május 06.Az alkotmánybíróság szerdai döntése értelmében alkotmányellenes az a parlamentben áprilisban elfogadott törvénytervezet, amely lehetővé tette volna a banki törlesztések akár kilenc hónapra terjedő felfüggesztését anélkül, hogy a felfüggesztés igénylésének időszakában esedékes kamatokat tőkésítenék. A taláros testület szerint a törvény teljes egészében alkotmányellenes, és külső tényezőkre hivatkoznak a döntéssel kapcsolatban.
A parlament által elfogadott jogszabály tulajdonképpen válaszként született a kormány törlesztőrészletek felfüggesztését lehetővé tevő sürgősségi kormányrendeletére. Könnyítéseket vezetett volna be, például lehetővé tette volna az elmaradással rendelkező adósok számára is, hogy éljenek moratórium lehetőségével.
A tervezetben az volt a legnagyobb eltérés a kormány által elfogadott sürgősségi kormányrendelethez viszonyítva, hogy a felfüggesztés ideje alatt esedékes kamatokat a bankok nem tőkésíthették volna, és nem számolhattak volna fel semmilyen plusz költséget a hitelesek számára. A hitel futamideje eszerint a tervezet szerint is - akárcsak a kormány verziójában - a törlesztés felfüggesztésének idejével tolódott volna ki.
Emellett egy másik megtámadott tervezetet is alkotmányellenesnek ítéltek. Azt a cégeknek kedvezményeket biztosító jogszabályt, amely többek között azt mondta ki, hogy azok a gazdasági társaságok, amelyek a koronavírus-járvány miatt kénytelenek voltak leállítani tevékenységüket, vagy az aktuális hónapban legalább 15 százalékkal csökkentek bevételeik az elmúlt két hónap átlagához képest, 2020 márciusától számítva három hónapig halaszthatták volna a munkáltató által visszatartott társadalombiztosítási járulékok befizetését. A három hónap alatt esedékes összeg 50%-át az időszak lejárta utáni 12 hónapra felosztva kellett volna befizetniük a cégeknek az elkaszált tervezet szerint. A kedvezményt azzal a feltétellel lehetett volna igénybe venni, hogy a munkáltató vállalja, a törvény életbe lépésétől számított legalább 12 hónapig nem bontja fel a 2020. március 1-jén érvényben volt munkaszerződéseket.
A tervezet tartalmazta még, hogy azok a természetes személyek, akiket közvetett vagy közvetlen módon érintettek a szükségállapot idején hozott hatósági intézkedések, valamint azok a gazdasági társaságok, amelyek kénytelenek voltak leállítani tevékenységüket, vagy folyó hónapban legalább 15 százalékkal csökkentek a bevételeik az elmúlt két hónap átlagához képest, a törvény életbe lépésétől számított három hónapig elhalaszthatták volna a közüzemi számlák - víz- és csatornázási díj, áram- és gázszolgáltatás, szemételszállítás, telefon-, internet- és kábeltévé-szolgáltatás díja - fizetését.
A Nemzeti Liberális Párt (PNL) azzal magyarázta még áprilisban, hogy megtámadta a tervezeteket az alkotmánybíróságon, hogy szerintük azok elfogadási módja megszegi a kétkamarás parlament elvét, mert a képviselőház három olyan bekezdéssel bővítette a tervezetet, amelyeket nem tárgyalt meg a felsőház. Az alkotmánybírósági óvásban a liberálisok kifejtik: a parlament nem tett eleget annak az alkotmányos kötelezettségének, hogy a tervezetet láttamoztassa a Szociális Gazdasági Tanáccsal (CES).
Rámutatnak: a társadalombiztosítási járulékok befizetésének halasztása jelentős mértékben érinti az állam bevételeit, és így a 2020-as költségvetést is, a tervezet kezdeményezői pedig nem jelölték meg azt a forrást, amelyből ezt a kiesést fedezni lehetne. A liberálisok szerint egyik ház vezetősége sem kért véleményezést a kormánytól az intézkedés költségvetésre gyakorolt hatásáról, és ennek mértékét a tervezetben sem becsülik meg.
A parlament nem tartotta tiszteletben az intézmények közötti lojális együttműködés elvét sem - véli a PNL. A liberálisok szerint ugyanakkor sérül az az elv is, amely szerint a jogszabályok csak a jövőt illetően bírnak hatással, amennyiben az április 3-án elfogadott jogszabály március 1-jétől lépne érvénybe. (hírszerk., g4media, agerpres)
koronavírusválsághitel