2022. január 28. péntekKároly, Karola
EUR = 4.9453 RON
USD = 4.4182 RON
HUF = 1.3791 RON
GDP-növekedés = 13,0%
Átlagbér = 3545 lej (nettó)
Munkanélküliség = 5,2%
BET = 13,019.57(0.01%)
Infláció = 8,19%
Alapkamat = 2,00%

Kisebb költség, nagyobb árbevétel: erre jó a logisztika

Szőcs Csongor-Ernő utolsó frissítés: 14:18 GMT +2, 2015. június 01.

Miért szállítja Tordára a Kolozsvárra szánt kenyeret egy kolozsvári pékség? Melyek a logisztika innovációi, és hol hibázunk? Interjú Szász Leventével, aki hamarosan három városban is logisztikai képzést tart.


A logisztika a szállításon kívül sok más területet is magába foglal: beszerzés, raktározás, készletgazdálkodás, disztribúció, vevőkapcsolat-menedzsment, flottamenedzsment, ellátásilánc-menedzsment stb. Mindezek pénzben mérhető értéket teremtenek és meghatározzák a vállalat versenyképességét.

Szász Levente a kolozsvári Babeş-Bolyai Tudományegyetem Közgazdaság- és Gazdálkodástudományi Karának egyetemi adjunktusa, ahol 2008 óta tanít. Oktatási és kutatási portfóliójának hangsúlyos részét képezik a Logisztika és Ellátásilánc-menedzsment témakörök. A témában több nemzetközi tudományos konferencia előadója (Innsbruck – 2014, Dublin – 2013, Barcelona – 2011).

Szász Levente május 6-án Szatmárnémetiben, május 7-én Kolozsváron, május 8-án Marosvásárhelyen tart képzést Logisztika felsőfokon címmel a Románia Magyar Közgazdász Társaság (RMKT) szervezésében. A képzés célja, hogy átfogó képet nyújtson a modern vállalati logisztika értékteremtő tevékenységeiről, és olyan logisztikai fejlesztési lehetőségeket azonosítson, amelyek közvetlenül  javítják a vállalatok pénzügyi eredményességét és versenyképességét. A képzés tematikusan 3 modulból épül fel, jelentkezni és további információkat szerezni itt lehet. Ízelítőként alapkérdésekkel bombáztuk az előadót.

Az egyetemi oktatás mellett Szász Levente rendszeresen tevékenykedik üzleti tanácsadó projektekben az East Consulting Kft. partnereként. Kiemelt tanácsadó projektjeinek ügyfelei: Bonafarm Zrt. (élelmiszeripar), Autonet Group (autóalkatrész-kereskedelem), SeeMe GPS Tracking (flottamenedzsment), East Grain (gabonakereskedelem), Il Pollo (kiskereskedelem), Karcagi Ipari Park (élelmiszeripar). 

Nemrég halottam, hogy a kolozsvári Kauflandnak beszállító pékségnek a Torda melletti logisztikai egységbe kell szállítania a kenyeret Kolozsvárról, ahonnan az majd visszajut Kolozsvárra egy saját, Kauflandos teherautóval, amiben más termékek is találhatóak. Milyen logika állhat egy ilyen vállalati döntés mögött? Hogyan működik a logisztika nagyvállalati szinten?

- Egy ilyen döntés mögött számos tényező meghúzódhat. Ugyanakkor ezt az egy esetet izoláltan tekintve is jól látható, hogy a vállalatok logisztikai rendszereiben komoly fejlesztési és költségmegtakarítási potenciál rejlik.

Ennek ellenére elsősorban azt kell figyelembe venni, hogy a Kauflandnak, mint a legtöbb vállalatnak, rendszerben kell gondolkodnia: nem csak a kolozsvári egységeket, hanem Románia egész területén számos üzletét el kell látnia a megfelelő mennyiségű és minőségű áruval, a megfelelő időben és kielégítően alacsony költséggel.

Egy Kaufland méretű nagyvállalatnak nagyon sok szempontot figyelembe kell vennie, amikor mondjuk egy logisztikai központot létesít. Ilyenek például a kiszolgálandó Kaufland egységek földrajzi elhelyezkedése és a kapcsolódó kiszállítások költségei, a földrajzilag szórtan elhelyezkedő beszállítók átlagos távolsága, a gyorsan romló élelmiszerek speciális logisztikai igényei, a logisztikai központ beruházási és működtetési költségei, a többi logisztikai központ elhelyezkedése, és még sorolhatnánk.


A logisztika kapcsán sokaknak csak a szállítás jut eszébe. Milyen más területeket foglal még magába ez a tudományág?

- A logisztika, vagy modernebb megközelítésben az ellátásilánc-menedzsment feladata definíció szerint az alapanyagok, félkész- és késztermékek, valamint a hozzájuk kapcsolódó információk eljuttatása azok keletkezési helyétől egészen a végső fogyasztás helyéig. Így nem véletlen, hogy legtöbben elsőként a szállításra asszociálnak.

A feladat természetesen ennél sokkal komplexebb, és olyan területeket is magába foglal, mint a raktározás, a készletezés, a beszerzés, a disztribúció, a rendelés-feldolgozás, az árubiztosítás, a beszállítói és vevői kapcsolatok menedzsmentje, a vállalatközi kommunikáció, vagy akár a hulladékbegyűjtés és kezelés.


Hogyan alakult át, hogyan professzionalizálódott a logisztika az elmúlt évtizedekben?

- Globális szinten a fejlődést én elsősorban a korábban említett ellátásilánc-menedzsment elterjedésében látom, azaz a vállalatok egyre tudatosabban menedzselik a kapcsolataikat a beszállítókkal valamint a vevőkkel, és az ilyen jellegű együttműködések jelentős költségmegtakarítást és hatékonyságnövekedést eredményezhetnek mindkét fél számára.

Az említett fejlődésben ugyanakkor nagyon nagy szerepet játszanak a modern, professzionális logisztikai szolgáltatók, akik megbízott partnerként a logisztikára specializálódva megkönnyítik az anyag és információáramlást az ellátási láncban, és elősegítik a hatékony együttműködést beszállítók és vevők között.


Miért fontos, hogy egy cég különös hangsúlyt fektessen a logisztikára?

- Sok vállalatnak nem a logisztika a központi tevékenysége, de költség és árbevétel oldalon mindig meghatározó tényező. Az olyan logisztikai beruházások, mint a flottamenedzsment rendszerek, az elektronikus készletnyilvántartás, a CRM rendszerek, a raktárautomatizálás mind-mind kézzelfogható költségcsökkenést és a vevők jobb kiszolgálása révén árbevételnövekedést eredményezhetnek.


Milyen módszerek, esetleg szoftverek léteznek a logisztikai döntések optimalizálására?

- Rengeteg ilyen módszer létezik, nagyon nehéz lenne mindet felsorolni. Ha mondjuk csak a szállítmányozás területét tekintjük, akkor az optimális körúttervezés, a rakománylista és rakodási terv kialakítása, az optimális szállítási útvonalak meghatározása, a kereslettervezés, a járműkövetés, a kapcsolódó dokumentumok és számlák automatikus kezelése a legnépszerűbb módszerek közé tartoznak.

Az általánosabb módszerek a legtöbb integrált vállalatirányítási rendszer moduljaiban megtalálhatóak, azonban ezek sokszor jelentős beruházást igényelnek, és a vállalati sajátosságok mentén történő testreszabásuk sem mindig valósul meg maradéktalanul.

Véleményem szerint ugyanakkor a legfontosabb kérdés az, hogy a vállalat mit tud kezdeni a rendelkezésre álló információkkal, és hogyan használja fel azokat logisztikai folyamatainak javítására.


Mik a leggyakoribb logisztikai hibák?

- A gyakorlatban legtöbbször olyan helyzettel találkoztam, ahol nem az volt a probléma, hogy a vállalatnak nincsen tudomása a logisztikai rendszer hibáiról, hiányosságairól. Sokkal gyakoribb volt, hogy a rendelkezésre álló információk pontossága, vagy az információk értelmezése és ennek alapján a megoldási terv kidolgozása okozott problémát az adott vállalatnál.

Csak egy példa. Több vállalatnál is tapasztaltam, hogy az elfekvő, elavult készletek problémát jelentenek, és ezzel az adott vállalatok vezetői is tisztában voltak, hiszen közvetlenül szembesültek a fölösleges tőkelekötés és a megnövekedett raktározási költségek negatív hatásaival. Egyes esetekben a pontos készletinformációk hiányában magának a problémának a felmérése, elemzése is nehézséget okozott. Máshol, a megfelelő készletadatok birtokában a vállalatnak a megfelelő erőforrások, az idő vagy a logisztikai szaktudás hiánya okozott nehézséget a logisztikai problémák megoldásában.


Kinek kell meghoznia a logisztikával kapcsolatos döntéseket? Érdemes saját embert, esetleg külsős céget megbízni ezzel a feladatkörrel egy cégen belül?

- A kérdés szorosan kapcsolódik az előzőhöz. Sok olyan vállalat van, amelynek a logisztika nem központi tevékenysége, így nem is rendelkezik a megfelelő szakemberekkel és vezetőkkel, hogy a lehető legoptimálisabb döntéseket hozzák meg a logisztika területén. Ilyenkor mindenképpen érdemes megfontolni külső szaktanácsadó bevonását vagy a tevékenységek logisztikai szolgáltatóhoz történő kiszervezését. Ha azonban a logisztikai tevékenységek kellően nagy volument képviselnek, akkor saját szakembergárdára van szükség. Ez persze nem zárja ki egy-egy fejlesztési projekt esetén a külső tanácsadó bevonását.

rmktképzés
Ha tetszett a cikk, lájkold a Pénzcsinálókat!

lokális