Nincs ok az optimizmusra?
Kicsid Attila utolsó frissítés: 14:10 GMT +2, 2015. június 01.A munkanélküliségi ráta torz, a kutatási tevékenység nem elég hatékony, Székelyföld lemaradásban van: ezt tanultuk a Közgazdász Vándorgyűlésen.
“Egy olyan ország, amelynek beruházásokra lenne szüksége, nem vállalhatja fel olyan adók bevezetését, mint a speciális ipari építményekre kivetett, úgynevezett oszlopadó. Ez az adó a gazdaságot nem segítette, sőt egyenesen gazdaságellenes lépés volt” – jelentette ki Ionuț Dumitru, a Költségvetési Tanács elnöke, a Raiffeisen Bank Gazdasági Kutató Osztályának vezetője és a Pénzügyi és Banki Elemzők Szövetségének alelnöke, aki Románia jelenlegi gazdasági helyzetéről és jövőbeli kilátásairól tartott előadást a 23. alkalommal, ezúttal Székelyudvarhelyen megrendezett Közgazdász Vándorgyűlésen.
A modern Erdély gazdasági jövőképe témában megtartott konferencián Dumitru elmondta: a román gazdaság elmúlt években nyújtott rossz teljesítményében a külföldi tőke beáramlásának drasztikus csökkenése is nagy szerepet vállalt. “Románia azért tudott átlagosan 7%-os gazdasági növekedést is produkálni a válság kitörése előtt, mert hatalmas volt a külföldről beáramló tőke mértéke. 2009-et megelőzően volt olyan időszak, amikor a külföldről érkezett magántőke elérte a hazai GDP 15%-át. Ha abszolút értékekben beszélünk, akkor nagyságrendileg összesen 20 milliárd eurónyi tőke érkezett évente a különböző iparágakba. Jelenleg viszont a tőkebeáramlás nettó értéke nulla körüli szinten mozog” – magyarázta Dumitru.
Ionuț Dumitru
A munkanélküliségi ráta torz képet mutat, sokkal rosszabb a helyzet
A Költségvetési Tanács elnöke kiemelte: annak ellenére, hogy a munkanélküliségi ráta 7% körüli szintje más európai országokhoz hasonlítva alacsonynak tűnik, figyelembe kell venni, hogy a foglalkoztatott lakosság jelentős része vidéken, mezőgazdaságból él. “2-3 millió személyről beszélünk itt, akik a statisztikákban foglalkoztatott személyként jelennek meg. Nem munkanélküliek, de gazdasági szempontból nem is végeznek hatékonynak mondható munkát” – fejtegette Dumitru, aki hozzátette, hogy a külföldön munkát vállaló romániaiakat is figyelembe véve kijelenthető, hogy a munkanélküliségi ráta korántsem mutat megfelelő képet Románia munkaerőpiacáról.
Dumitru úgy látja: Romániának ki kellene használnia a mezőgazdaságban rejlő potenciálját. “Ha sikerülne hozni a hektáronkénti átlagos európai terméshozamokat, akkor Románia 100 millió ember számára is képes lenne élelmet biztosítani. Jelenleg viszont még ott tartunk, hogy saját magunk számára sem tudunk eleget termelni.”
A szakértő szerint nincs ok az optimizmusra, inkább legyünk realisták
Köztudott, hogy Romániában nagy problémát jelent a megfelelő infrastruktúra hiánya. Ezzel kapcsolatban egy, a Világbank által készített jelentésre hívta fel a figyelmet a Költségvetési Tanács elnöke. Eszerint egy újonnan induló vállalat vagy üzem elektromos áramhoz való hozzáférése Romániában átlagosan 6 hónapot vesz igénybe, míg ez a szám Németországban csupán 17 nap. “Ugyanezen jelentés szerint a bürokrácia is hatalmas gondot jelent a hazai vállalatok számára a versenyképesség szempontjából. Egy romániai vállalat évente 39 különböző befizetést kell eszközöljön, az európai országok nagy részében ez a szám 10 körül van.”
Felkészülni az EU-s források utáni időkre
“Ma még ott tartunk, hogy lessük az Európai Unió támogatáspolitikájának minden részletét, valamint támogatáspolitikai célkitűzésekről értekezünk, de eközben Európának az a része tűnik sikeresnek, ahová egyetlen eurócentnyi uniós támogatás sem jut. Ezért célszerű lehet felkészülni arra a periódusra, amikor a sikert nem EU-s forrásokból, hanem saját magunknak kell kovácsolni” – fogalmazott Dr. Horváth Gyula, az MTA doktora, a Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Karának tanára, aki Sikeres régiók Kelet- és Közép-Európában: stratégiák és távlatok címmel tartott előadást.
Horváth kiemelte: a városszerkezet minősége a sikeresség egyik legfontosabb szempontja lehet a jövőben. “Kelet-Európában nagy problémát okoz, hogy rendkívül magas a fővárosok dominanciája, részvétele a legkülönfélébb területeken. A fővárosok a népességben elfoglalt pozíciójukhoz viszonyítva többszörös mértékben részesednek a különböző modern, területfejlesztési erőkből. Romániában viszont van 12-14 olyan nagyváros, amely okos, tudatos politikával sikeres nagyvárossá fejleszthető, ami a régiókra is jó hatással lehet” – véli.
Horváth Gyula
Ahhoz, hogy sikeres régiókat produkáljunk Közép- és Kelet-Európában újraiparosításra van szükség. Nem régi ipari tevékenységeket kell visszaállítani, hanem egy merőben új típusú, a szolgáltató szektorral, a humán-erőforrások fejlesztésével nagyon szoros összefüggésben fejlesztendő ipari ágazatokról van szó – jelentette ki Horváth. A vidéki, úgynevezett telephelyekként működő ipari létesítmények helyett Horváth szerint a helyi, közepes méretű vállalatok fejlesztésére lenne célszerű alapozni.
Nem hagyják a profikra
Az erdélyi szervezetek is benne vannak az "alapítói kelepcében", ami azt jelenti, hogy a szervezetek vezetői, amikor a nulláról kifejlesztenek egy jól működő szervezetet, nem tudják, vagy nem akarják átadni az irányítást a professzionális szakembereknek és vezetőknek. “Nagyon nehezen fogadják el, hogy egy 10 fős szervezetet teljesen másként kell vezetni, mint egy 50-100 főst” – jelentette ki Ambrus Tibor docens, szervezetfejlesztési szakértő, aki Geréb Lászlóval közösen Erdély humán oldali fejlesztéséről tartott előadást.
Ambrus Tibor
Ambrus kiemelte, hogy az erdélyi szervezeteknél a munkatársak nagyon rosszul kezelik a visszajelzéseket és gyakran nem megfelelő a kommunikáció. A szakértő szerint a munkatársakra nem végrehajtóként kell tekinteni: “meg kell magyarázni, hogy miért kell bizonyos dolgokat csinálni. Ebben az egyik leggyengébbek vagyunk mi, erdélyiek”.
"Székelyföld fejlődését Székelyföldről befolyásolni sajnos nem tudjuk"
Székelyföld országon belüli helyzete folyamatosan romlik. Míg 2005-ben az egy lakosra jutó GDP Székelyföldön az országos átlagnak durván a 85%-át tette ki, addig hat év alatt, 2011-re 75% alá csökkent. “Ez nem azt jelenti, hogy Székelyföld nem fejlődik, hanem azt, hogy állandó lemaradásban vagyunk az országos átlaghoz képest” – jelentette ki Geréb László, főiskolai docens, a MÜTF ügyvezető igazgatója.
Geréb szerint a fejlődéshez paradigmaváltásra van szükség. “A fejlődést mindenki makroszinten képzeli el, de az a gond, hogy ez csak állami segítséggel valósítható meg. Amikor egy makrogazdasági fejlesztési stratégiát vizsgálunk, azt látjuk, hogy annak az elemeit nem lehet egy kisrégió szintjéről befolyásolni” – magyarázta Geréb.
Geréb László
Geréb előadásában arra is kitért, hogy kutatásaik szerint milyen irányba kellene elvinni az oktatást. “Kutatásainkból, nagy meglepetésünkre azt a következtetést kellett levonjuk, hogy a jövőben a gazdaságtudományi végzettségűekre lesz a legnagyobb szükség. Nem általános közgazdászokra, hanem speciális közgazdasági ismeretekkel rendelkező munkaerőből, például pályázatírókból, vezetésszervezőkből lesz hiány” – emelte ki.
Előny, hogy Székelyföld egy jól behatárolható tájegység
“Székelyföld nem egy természetföldrajzi egységet képez, de két jól behatárolható földrajzi tájegység, a Keleti-Kárpátok és az erdélyi medence peremterületén helyezkedik el. Különös érték lehet ugyanakkor Székelyföld viszonylatában, hogy a térhatárok, a Székely Székek határai nagyon keveset változtak az idők folyamán” – jelentette ki Dr. Elekes Tibor, a Miskolci Egyetem MFK Földrajz Intézetének docense, aki A földrajzi tényezők és térbeli szerveződés szerepe Székelyföld gazdasági életében címmel tartott előadást.
Dr. Elekes Tibor
Elekes kiemelte, hogy nagy hangsúlyt kell fektetni a természeti adottságok kihasználására, a megfelelő erdőgazdálkodásra, fakitermelésre, amely alapja lehet egy jól működő bútoriparnak. “Érdemes lenne odafigyelni a fa művészi megmunkálására is, a népi építészet kulturális jelentőségére, valamint ezeknek az adottságoknak az idegenforgalmi hasznosítására. Az itteni emberek, akiknek a felmenői már évszázadok alatt a fával foglalkoztak, teljesen másként viszonyulnak a fához, a fa megmunkálásához” – emelte ki Elekes.
Románia még a fejlettségéhez viszonyítva is keveset költ innovációra
A plenáris előadások szombaton Nagy Andrea Magda, az MTA-PE Regionális Innovációs és Fejlődéstani Hálózati Kutatócsoport munkatársának előadásával folytatódtak. Nagy a kutatás-fejlesztés (K+F) és versenyképesség kapcsolatáról tartott előadásában felhívta rá a figyelmet, hogy a gazdasági növekedés megindításához és fenntartásához a K+F tevékenységnek és az innovációnak jelentős szerepe van.
“Az EU-n belül nagyon nagy a szórás a bruttó hazai össztermék arányában kutatás-fejlesztésre költött összegek tekintetében. Romániának 0,48%-os a GERD/GDP (a K+F-re fordított GDP-hányad) aránya, míg Finnország esetében ez a szám 3,55%” – jelentette ki Nagy, aki hozzátette: Románia és Magyarország még fejlettségéhez viszonyítva is keveset költ K+F-re, valamint innovációs tevékenységekre.
Nagy Andrea Magda
Európai paradoxon: miért nem látszanak az európai gazdaságon a kutatások?
Nagy kitért az "európai paradoxonra" is, amely szerint az Európai Unió tulajdonképpen kutatások tekintetében az élvonalba tartozik, viszont versenyképesség és gazdasági eredmények területén ez nem igazán látszik. Ennek magyarázata lehet, hogy Európában a kutatások nagy részét az állam finanszírozza. Ezzel szemben az angolszász országokban, mint például az Egyesült Államok, a vállalatok jelentős szerepet vállalnak az ilyen jellegű tevékenységekben.
“Problémát jelent az utóbbi években az a trend is, hogy nagyon sok vállalat nem is szabadalmaztat, sőt a publikációs csatornákat is elzárja. Attól tartanak, hogy távol-keleti vállalatok a kutatásban elért eredményeiket lemásolják. Ha egy távol-keleti országban egy amerikai vállalat bírósághoz fordul, nem biztos, hogy sok esélye van az igazának a megvédésére” – magyarázta Nagy.
Vesztesek leszünk a fiatalokért folytatott harcban
“Az elmúlt 25 évben azt kell mondani, hogy éltünk, mindenki a maga helyén, kissé autodidakta módon, de tette a magáét. De mostanra, 25 év elteltével azt kezdtük észrevenni, hogy kezdett kiürülni a térség, elmennek mellőlünk fiatalok” – kezdte előadását Kató Béla, az Erdélyi Református Egyházközség püspöke, a KIDA és a LAM mikrohitelezéssel foglalkozó alapítványok létrehozásának kezdeményezője.
Kató szerint, az erdélyi jövőkép felvázolásánál kulcskérdés, hogy lesz-e elég ember. “A mostani trend szerint az 1,2 milliósra tehető erdélyi magyar lakosság száma tovább fog csökkenni, én nagyon remélem, hogy valahol 1 millió körül megáll a népesség csökkenése” – jelentette ki Kató, aki hozzátette: mindenki onnan fogja beszerezni az értékes fiatalt, ahonnan tudja, azt viszont észre kell venni, hogy mi ebben a harcban "nagy vesztesek" leszünk.
Kató Béla
“Mi folyamatosan próbálunk hatni a fiatalokra, de most már arra a kérdésre, hogy tényleg itt hagyják a szüleiket, azt fogják válaszolni, hogy Németországból repülővel hamarabb hazaérnek, mint Kolozsvárról vonattal. Az érvrendszerünk lassan elfogyott” – jelentette ki Kató.
A szombati plenáris előadásokat az RMKT tiszteletbeli tag címének átadása zárta, amelyet Kerezsi Miklós, az East Consulting SRL tulajdonosa és ügyvezető igazgatója, valamint az East csoporthoz tartozó vállalatok társtulajdonosának ítéltek oda. Kerezsi, aki alapítója a Gazdasági Tanácsadó Klub tevékenységének finanszírozására hivatott Antal Zsolt Alapítványnak, A gazdasági szféra felelőssége a felsőoktatásban. A Gazdaségi Tanácsadó Klub működési modelljének bemutatásáról tartott előadást.
Forrás: a Közgazdász Vándogyűlés Facebook-oldala
konferencia