A viszonylag magas infláció még velünk lesz egy ideig. Négy fő tényező okozza
Szemlézte: Kicsid Attila utolsó frissítés: 17:12 GMT +2, 2021. július 12.Románia jelenleg vezető helyen áll a régióban, ami a válságból való kilábalást illeti, az infláció viszont okozhat még meglepetéseket - írja elemzésében Bálint Csaba, a jegybank igazgatótanácsának tagja.
Románia gazdasági teljesítménye pozitív meglepetést okozott, és az ország jelenleg vezető helyen áll a válságból való gazdasági kilábalást illetően az új feltételekhez viszonylag jól alkalmazkodó régióban. Az aránylag magas infláció még velünk lesz egy ideig, de 2022 elejétől már elkezdhet csökkenni az inflációs nyomás - írja a jegybank oldalán közölt elemzésében Bálint Csaba, a Román Nemzeti Bank igazgatótanácsának tagja. A jegybanki szakember cikkében arról is ír, hogy mivel magyarázható az árak emelkedése, és a döntéshozók számára mi jelenti majd a következő időszak legnagyobb kihívását.
A román gazdaság által nyújtott meglepetésben az itthon meghozott költségvetési és monetáris politikai intézkedéseknek kulcsfontosságú szerepe volt, de a szakember szerint az is világos, hogy a világ legnagyobb gazdaságainak határozott válságkezelése nélkül a kilábalás mostani üteme nem lett volna lehetséges. A román gazdaság jó teljesítményét illetően annak jelentőségét is kiemeli, hogy a leginkább sújtott iparágak, a turizmus és a vendéglátóipar a román gazdaságnak csak kis szeletét adják. Emellett úgy véli, hogy a hatóságok által a járvány második és harmadik hulláma során bevezetett, a régiós országoknál kissé enyhébb korlátozások is hozzájárultak Románia gazdasági kilábalásának gyorsaságához.
A reál-GDP alakulása. Forrás: Visszatérés (az új) normalitáshoz? című, az OpiniiBNR.ro oldalon megjelent elemzés. Adatok forrása: Eurostat, OECD, INS.
Jó jel, hogy a világ legnagyobb gazdaságaitól is erős teljesítményt várnak
A gazdasági növekedéssel kapcsolatban az elemzők várakozásai alapvetően pozitívak, ezt mutatja az alábbi táblázat is. Az Egyesült Államokban a gazdasági növekedés idén várhatóan megközelíti a 7%-ot, míg az euróövezetben 4,2%-os gazdasági bővülésre lehet számítani. Ugyan Bálint Csaba szerint a növekedés ütemének lassulása a következő időszakban elkerülhetetlen lesz, a legfrissebb prognózisok alapján arra lehet következtetni, hogy a világ legnagyobb gazdaságai a következő években is jól fognak teljesíteni.
Amennyiben a globális gazdaság teljesítménye megfelel majd a várakozásoknak, és a hazai mezőgazdaság is jobban teljesít, mint 2020-ban, akkor Románia gazdasági növekedése 7% körül alakulhat, sőt, az EU-s források hatékony felhasználása hozzájárulhat ahhoz, hogy a növekedés ritmusa a következő évben is viszonylag magas, 4% feletti maradjon.
A jegybanki szakember leszögezi viszont, hogy nem érdemes túlságosan sietni a hosszú távú előrejelzésekkel. A 2020-as év, de általában a válságok egyik legnagyobb tanulsága, hogy a gazdaság teljesítményének alakulása rendkívül rövid idő alatt változhat radikálisan. Felhívja a figyelmet, hogy a koronavírus-járvány miatti gazdasági sokkhatás jelentősen nagyobb és tartósabb károkat is okozhatott volna, ezért örömtelinek nevezi, hogy a mostani kilábalás gyorsabban lezajlott a korábbi válságokhoz képest. Ezt az alábbi ábrával szemlélteti.
A reál-GDP alakulása Romániában a különböző válságok idején. Forrás: Visszatérés (az új) normalitáshoz? című, az OpiniiBNR.ro oldalon megjelent elemzés. Adatok forrása: INS.
Rövid távon több tényező is az árak emelkedését segíti
A kilábalás üteme és a gazdaság teljesítménye mellett az elmúlt időszakban egy másik téma is középpontba került: az infláció. Ha a 2008 óta eltelt időszakot vesszük alapul, a pénzromlás mértéke a világ legnagyobb gazdaságaiban, valamint több régiós országban is ritkán látott szintre emelkedett.
Az infláció alakulása. Forrás: Visszatérés (az új) normalitáshoz? című, az OpiniiBNR.ro oldalon megjelent elemzés. Adatok forrása: INS, Eurostat, az országok jegybankjai által közölt statisztikák.
A fogyasztói árak növekedését Bálint Csaba elsősorban négy egymástól kölcsönösen függő tényezővel magyarázza:
1. A világgazdaság dinamikus fellendülése a kereslet gyors növekedésével járt együtt, ami természetes módon eredményezi az árak emelkedését. Ha nagyobb a kereslet, az óhatatlanul áremelkedéshez vezet.
2. A kereslet jelentős növekedésében nagy szerepet vállaltak a világ legnagyobb gazdaságainak döntéshozói által a koronavírus-járvány kezelése érdekében meghozott, Bálint Csaba szerint feltétlenül szükséges gazdaságtámogató intézkedések. Legrelevánsabb példaként az Egyesült Államokat emeli ki, ahol a költségvetési politika részeként elindított kormányzati programok végösszege hatalmas volt, körülbelül a GDP 25%-át tette ki, és a Fed monetáris politikája is rendkívül lazává vált.
3. A nyersanyagárak a 2020-as drámai összeomlás után az elmúlt időszakban meredek emelkedésnek indultak, ami jelentősen hozzájárul az infláció magasabb szintjéhez az erős bázishatás miatt. Jó példa erre, hogy míg 2020 áprilisában a Brent kőolajfajta hordónkénti ára csupán 25 dollár volt, 2021 júniusára már meghaladta a 75 dollárt, aminek közvetlen és közvetett hatásai is vannak a fogyasztói árak alakulására.
4. Mindezek mellett a termelési és ellátási láncokban jelentkező fennakadások is fontos szerepet játszottak az infláció meredek emelkedésében. Bálint Csaba rámutat, a globális gazdaság bizonyos szegmensei rendkívül jól teljesítettek az elmúlt időszakban (például a tartós ipari termékek gyártása), de voltak olyan területek is, amelyeknek a 2020-as nehézségek után még nem sikerült alkalmazkodniuk. A probléma jobb megértése érdekében a szakértő azt javasolja, hogy képzeljünk el egy ipari berendezést, amelynek egyes fogaskerekei jól forognak, mások akadoznak. Egy ilyen berendezésnél, de a világgazdaság esetében is igaz, hogy a "fogaskerekek" eltérő viselkedése elkerülhetetlenül a rendszeren belüli nyomások, feszültségek kialakulásához vezet.
Bálint Csaba arra számít, hogy amint a gazdaság újra egyensúlyba kerül, vagyis a jelenleg problémákkal küzdő ágazatok is visszatérnek a megszokott ritmusba, és a kiugró teljesítményt nyújtó területek is visszavesznek a látványos növekedési tempóból, a gazdaságban tapasztalható nyomás mérséklődni fog. A szakember szerint ennek a forgatókönyvnek a megvalósulását vetítik előre az inflációval kapcsolatos piaci várakozások is.
Mi a következő időszak legnagyobb kihívása?
A piaci várakozások tehát alapvetően pozitívak, 2021-ben és 2022-ben várhatóan magas lesz a gazdaság bővülése, az inflációs nyomás pedig 2022 elejétől csökkenhet. Bálint Csaba cikkében ennek ellenére több olyan tényezőre is felhívja a figyelmet, amelyek kockázatot jelentenek a gazdasági kilátások szempontjából. Elsőként azt emeli ki, hogy bár a járványkezelés szintjén rendkívül fontos lépéseket sikerült megtenni, az egészségügyi válságot még nem hagytuk magunk mögött, az agresszívabb és ellenálóbb vírusmutációk megjelenése jelentősen megváltoztathatja a gazdasági kilátásokat.
Emellett a fogyasztói árak alakulása is okozhat meglepetést, ami akár a vártnál határozottabb intézkedésekre is kényszerítheti a jegybankokat. Arra is felhívja a figyelmet, hogy az állami szféra magasabb szintű eladósodása is sebezhetőségekhez vezethet, amelyekre nagy figyelmet kell fordítaniuk a döntéshozóknak. Románia és a világ nagy gazdaságai számára is az egyik legfontosabb kihívás szerinte annak a megfelelő időpontnak a megtalálása, amikor a járvány miatt bevezetett gazdaságtámogató intézkedéseket fokozatosan és ellenőrzött módon kivezethetik.
A teljes elemzés itt olvasható.
infláció