2022. január 28. péntekKároly, Karola
EUR = 4.9453 RON
USD = 4.4182 RON
HUF = 1.3791 RON
GDP-növekedés = 13,0%
Átlagbér = 3545 lej (nettó)
Munkanélküliség = 5,2%
BET = 13,019.57(0.01%)
Infláció = 8,19%
Alapkamat = 2,00%

Hét pontban foglaltuk össze, hogy mit hoz a 2022-es év

Összeállította: Kádár Kata utolsó frissítés: 10:53 GMT +2, 2022. január 12.

Idén valóban megússzuk adóemelések nélkül? Mennyire lesz magas az infláció? Mi történik az energiaárakkal? Összefoglaltuk.


Azt senki nem látja előre, hogy a koronavírus-járványnak még hány hullámával kell szembenéznünk, vagy milyen új kihívásokat hoz a gazdaságra a járvány alakulása. Arról azonban már többen beszélnek, hogy 2022 gazdasági szempontból igen „viharos” év lesz, ennek pedig több oka is van. Egyrészt nemcsak Romániában, az egész világon növekedik az infláció, elértéktelenedik a pénz, emelkednek az alapkamatok, nem is beszélve az energia drágulásáról vagy az ellátási láncok folyamatos akadozásáról.

Romániában több kérdés is felmerül, kíváncsian várjuk, hogy a kormányzat részéről „ki viszi majd el a balhét” a rendkívül magas energiaszámlák miatt, hiszen egyelőre úgy tűnik, a megoldásként kínált kompenzációs törvény a valóságban nem megy olyan gördülékenyen, ahogy azt előre kigondolták. Azon felül nagyon izgalmas kérdéseket vet fel, hogy Románia miként fogja tudni kezelni az ölébe hulló milliárd eurókat, melyeket a helyreállítási alapból kap az Európai Uniótól.  

Mindenesetre, az év eleji szakértői kilátások némileg borúlátóak, ettől függetlenül sok fiskális újdonság is előttünk áll. Hét pontban szedtük össze a legfontosabb tudnivalókat.  

1. Infláció – sokat fogjuk ezt a szót még hallani

A gazdasági elemzők arra számítanak, hogy 2022-ben lassulni fog a fogyasztói ár növekedési ritmusa, ezt pedig a Román Nemzeti Bank (BNR) legutóbbi jelentése is alátámasztja: 2021 végére 7,5 százalékos évi inflációt jeleztek előre, ami 2022-re 5,9%-ra fog mérséklődni. Ez azt jelenti, hogy idén is drágának fogjuk érezni a termékeket a fizetésünkhöz képest, de a drágulási sokk már nem lesz olyan erős, mint 2021-ben.

Az infláció tehát idén is viszonylag magas szinten marad, az igazi kérdés itt az, hogy a banki kamatok milyen mértékben emelkednek. A Román Nemzeti Bank (BNR) épp január 10-én 25 bázisponttal, 1,75 százalékról 2 százalékra emelte az alapkamatot. A szakértői várakozásoknak megfelelően a jegybank 2022-ben többször fogja emelni az alapkamatot, de már vita van arról, hogy ez meddig fog nőni: egyesek 2,5%-ot, mások 3,5%-ot várnak, de vannak, akik még ennél is magasabb szintet prognosztizálnak.  

Az alapkamat emelkedésének alapjáraton az a célja, hogy lassítsa a gazdaság túlfűtött növekedését – ami épp ehhez a magas inflációs mutatóhoz vezetett. Ezzel a lépéssel lényegében nő a hitelfelvétel költsége, a cégek drágábban jutnak hitelhez, ugyanakkor a lakosság sem költ annyit, inkább spórolni kezd, mivel az alapkamat-emeléssel a bankbetétek kamata is növekszik.

2. Nagyon úgy fest, hogy az energiaárak nem fognak stabilizálódni a téli szezon után

Ahogy korábban is írtuk, 2021 októberében a parlament megszavazta az energiaszámlák kompenzálását és az energiaárak befagyasztását. Az elfogadott jogszabály 2021. november 1. és a 2022. március 31. közötti időszakra vonatkozik. A jogszabály lényegében azt írja elő, hogy az elektromos energiát a szolgáltatók nem adhatják 1 lej/kWh-nál magasabb áron, míg a földgáz esetében is felső határt szab, amely 1000 kWh földgázra 250 lejes legfelső árat határoz meg. A szakértők ezzel kapcsolatban úgy vélik, téves lehet a gondolat, ha azt hisszük, hogy a hideg hónapok után a számlák alacsonyabbak lesznek. Már láthatjuk, hogy több nagyipari szereplő, köztük az Azomureş is bezárt, mert egyszerűen nem tudják fedezni a növekvő kiadásokat. Mint kifejtik, az energiaárak nem térnek már vissza a 2021 eleji időszak szintjére.

Mi több, újabban problémák merültek fel a számlák kompenzációját előíró jogszabálynál is, konkrétan a módszertant nem lehet gyakorlatba ültetni, ezt pedig Marcel Ciolacu PSD-elnök nyilatkozta korábban. Ezzel kapcsolatban friss hír, hogy a miniszterelnök bejelentette: új támogatási rendszer lesz érvényes április 1-jétől a havonta legfeljebb 300 kilowattóra elektromos energiát felhasználó háztartási fogyasztókra.

3. Az euró elérheti az 5 lejt

A gazdasági elemzők szerint várhatóan folytatódni fog a lej leértékelődése az euróhoz képest és elképzelhető, hogy 2022-ben meghaladja az 5 lejes átlagot is a (2021-es 4,92 lejhez képest), tekintve, hogy magas az infláció mértéke és magasak a makrogazdasági egyensúlytalanságok is. Ugyanakkor hangsúlyozták, hogy aggodalomra nem lesz ok, a jegybank biztosan nem fogja engedni a lej gyors ütemű elértéktelenedését. Mint kifejtik, sokkal valószínűbbnek tartják, hogy az árfolyam növekedését akkor „engedik szabadabbra”, ha csökken a költségvetési hiány – így az inflációs nyomás is.

4. Lakáspiac: valószínű maradnak a magas eladási árak, annak ellenére, hogy csökkenni fog a kereslet

Az inflációs hatásoknak köszönhetően további növekedési tendenciára lehet számítani az ingatlanpiacon, annak ellenére, hogy a drágább hiteltörlesztés miatt kevesebben fognak idén lakásokat vásárolni. Magyarázatuk szerint az ingatlanárak növekedéséhez többek között az építkezési alapanyagok drágulása járul hozzá, de az is fontos, hogy emelték a plafont a kedvezményes, 5%-os áfával vásárolható lakások értékénél: a korábbi, 90 ezer euró értékű lakások helyett idéntől már 140 ezer euró (áfával együtt) a felső határ. A bérleti díjakkal kapcsolatban megemlítik, hogy idén nem számítanak jelentős változásra az eddigiekben megszokottakhoz képest, hiszen megfelelő egyensúlyban áll a kereslet és a kínálat.

5. Nőtt a minimálbér

A bruttó minimálbér 2022. január elsejétől 2550 lejre nőtt, ami 10,8 százalékos növekedést jelent 2021-hez viszonyítva. A minimálbérrel alkalmazott személyek 138 lejjel többet, 1 524 lejt vihetnek haza.

Itt érdekesség, hogy idéntől eltörölték a felsővégzettségű személyek minimálbérre számított többletét (amelyet azután kaptak meg, ha egyéves régiséget értek el egy adott munkahelyen), ugyanakkor bevezették, hogy a munkaadók egyéves munkarégiség után kötelesek lesznek a minimálbérnél nagyobb fizetést adni. A törvény nem szab minimum vagy maximum értéket, a munkaadók maguk dönthetik el, hogy mennyivel emelik az alkalmazott fizetését.

Az egyéni vállalkozók szintjén, az Adó- és Pénzügyi Hivatalhoz (ANAF) benyújtott egységes nyilatkozatnál 2022-től kezdődően a 30 600 lej a 12 havi minimálbérrel egyenlő felső határ, amely felett társadalombiztosítási- és egészségügyi hozzájárulást kell fizetni.

6.  Nőtt a nyugdíjpont

Szintén január elsejétől 10 százalékkal, 1586 lejre emelték a nyugdíjpontot, a garantált minimumnyugdíj pedig 200 lejjel 1000 lejre nőtt.

A kormány ugyanakkor arról is döntött, hogy 2022 januárjában egyszeri támogatást kapnak a kisnyugdíjasok. Az intézkedés részeként 1200 lej nyugdíj-kiegészítésben részesülnek az 1000 lej alatti nyugdíjasok, míg az 1001 és 1600 lej közötti nyugdíjjal rendelkezők a saját nyugdíjuk és 2200 lej közötti különbözetet kapják meg nyugdíj-kiegészítés formájában. Például, ha egy személy 1100 lej nyugdíjat kap, akkor a januári egyszeri nyugdíj-kiegészítés összege 1100 lej (a nyugdíj és a nyugdíjkiegészetés összege 2200 lej). 1200 lejes nyugdíj esetén a kiegészítés összege 1000 lej, míg egy 1300 lejes nyugdíj esetén 900 lej stb.

7. Valóban megússzuk ezt az évet adóemelések nélkül?

Románia túlzottdeficit-eljárás alatt áll, így valamilyen módon kénytelen lesz csökkenteni a költségvetési hiányt. Csakhogy vannak, akik úgy látják, a 2022-es, meglepően gyorsan elfogadott költségvetés a bevételek szempontjából egészen optimistának tartott növekedésre épül, vagyis a várható államháztartási bevételeket több mint 2 milliárd euróval túlbecsülik, a kiadásokat pedig alulbecsülték, legalább 1 milliárd euróval. Ezzel csak az a gond, hogy a helyreállítási alap lehívásához az ország bizonyos kötelezettségeket vállalt, többek között azt, hogy a fizetésekre és nyugdíjakra nem költhetünk többet egy bizonyos GDP-arányosan meghatározott szintnél.

Ha pedig ez megtörténik – és a fentebb tárgyalt emelések mellett megfog – akkor a költségvetés korrekciójára lesz szükség, vagy akár a bevételek növelésére, amelynek igen elterjedt módszere az adók és illetékek emelése.

A politikusok egytől-egyik határozottan állítják, hogy ebben az évben nem fognak alkalmazni adóemeléseket, az elemzők azonban szkeptikusak. Az országnak ráadásul hatalmas külkereskedelmi hiánya is van, ami folyamatosan nő, és azt senki nem tudja, hogyan lehetne korrigálni. Másrészt a világjárvány, a pénzügyi mentőcsomagok pedig mind az államadósság duzzasztását idézik elő, nem is beszélve arról, hogy az ország hiteleire is érvényesek az egyre magasabb kamatok.

A cikkhez a Ziarul Financiar és Hotnews portálokon megjelent elemzéseket vettük alapul. 

fizetésingatlanenergianyugdíj
Ha tetszett a cikk, lájkold a Pénzcsinálókat!

lokális